Az Egyháznak Máriára kell hasonlítania – Horvát búcsút tartottak Máriagyűdön

A Pécsi Egyházmegye és a Donji Miholjac-i esperesség területéről érkeztek hívek a hagyományos horvát búcsúra a máriagyűdi kegyhelyre június 15-én.

A Szentháromság-napi horvát nyelvű szentmise a „Jedan u Boštvu s troj’ si u Trojstvu…” („Oszthatatlan Istenség, Háromságban egy fölség…”) kezdetű népénekkel kezdődött.

Barics Gábriel szigetvári plébános, a Pécsi Egyházmegye horvát referatúrájának vezetője az egy héttel korábban, pünkösdkor ünnepelt Szentlélek csodájára hivatkozva köszöntötte a horvátországi vendég plébánost, Almási Róbertet, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referensét: „Mindannyiunkat összeköt a közös hit és a közös nyelv. Bár a saját dialektusunkat beszéljük, de

valósuljon meg köztünk pünkösd ünnepének a csodája, hogy mindannyian megértsük egymást, és bátran hirdessük Isten szeretetét”

– fogalmazott a szigetvári plébános.

A Szentháromság ünnepén megvalljuk a háromszemélyű egy Istent. Három különböző személyt imádunk egyetlen fönségben. Ez a hitvallás a mindennapi életünk része, hiszen gyakran mondjuk: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.”

A szentmise főcelebránsa, Almási Róbert atya homíliájában arra kereste a választ, hogyan magyarázhatjuk meg azt a hitigazságot, hogy egy Isten van három személyben. „Még nem tudjuk felfogni Isten létének titkát a Szentháromságban. Isten az embert szeretetből teremtette, és ezért akarja fokozatosan kinyilatkoztatni neki önmagát. Istenünk örömteli Isten, aki megsokszorozza az életet, megteremti a szépséget és a közösséget, folyamatosan van jelen az életünkben” – fogalmazott a szónok.

A máriagyűdi kegyhelyre érkező hívek minden alkalommal a Szűzanyát helyezik előtérbe, őrá tekintenek, hozzá imádkoznak és énekelnek. Tudják, tudjuk, hogy nagy ajándékot hoz mindannyiunknak: Jézust – „ezért az Egyház is Krisztust és az ő evangéliumát akarja elhozni nekünk. Mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy ennek az örömhírnek a hordozói legyünk – hangsúlyozta prédikációjában a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referense.

Az Egyháznak Máriára kell hasonlítania, aki szeretettel meglátogatta rokonát, Erzsébetet. Milyen az a szeretet, amelyet mi mutatunk, mi tanúsítunk mások felé? „Jézus szeretetét közvetítjük, vagy valami híg, önző szeretetet?” – tette fel a kérdést a szentmise főcelebránsa, kiemelve: Mária arra akar tanítani, hogy szeretetben mindig egyesülnünk kell Jézussal, még akkor is, ha követnünk kell őt a kereszt útján.

A Szentháromság ünnepén egybegyűlt hívek Mária-tisztelete a szentmise előtt kezdődött rózsafüzér imádsággal, majd a baranyai települések énekkarai, dalkörei Szűzanyáról szóló népénekekkel várták a szentmise kezdetét, hogy a Mária-szeretet énekes kifejezése végigvonuljon a szentmisén, amely a horvát Mária-himnusszal zárult: „Rajska Djevo, Kraljice Hrvata, naša majko…” („Horvátok Királynéja, Égi Szűzanyánk…”

Barics Gábriel atya, a Pécsi Egyházmegye horvát referatúrájának vezetője a szentmise végén megköszönte a közös ünneplést, amely keresztúti ájtatossággal fejeződött be.

A máriagyűdi kegyhely kálváriája 1751-ben épült, a kegytemplomtól keletre található, a szabadtéri oltár mögött. A kálváriát 1949-ben szentelték fel. A stációk képei Zsolnay-kerámiából készültek.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Kollár Ákos

Magyar Kurír